Lakásfelújítás: szakértői tanácsokra is szükség lesz

A következő öt évben az energetikai korszerűsítést egyébként is tervezőkön felül további félmillió háztartás kezdene bele ilyen munkálatokba, ha elérhető lenne számukra a megfelelő tanácsadói háttér. Közülük 200 ezren még a kedvezményes hitelnél is fontosabbnak tartották a könnyen elérhető szakértői támogatást. – Ezek voltak a kutatókat is leginkább meglepő tanulságai egy közelmúltban végzett felmérésnek. A hazai lakóingatlanok az energiafelhasználás 32, a kibocsátás 36 százalékáért felelősek, így átfogó felújítási program nélkül lehetetlen elérni a Magyarország által is vállalt klímacélokat, a több országban már sikeresen működő egyablakos tanácsadó irodáknak pedig ebben kulcsszerepe lehetne. A felújítások műszaki tanácsadással történő ösztönzését azonban kiszámítható, hosszú távon rendelkezésre álló állami támogatásoknak, valamint a szakember hiány kezelésének is ki kellene egészítenie, hogy léptékváltás történjen az energetikai felújítások területén – írja a másfélfok.hu.

Dacára egy felújítás minden anyagi terhének és egyéb nyűgének, a magyar lakosságban magas a hajlandóság az otthonok korszerűsítésére: a következő öt évre több mint 1,4 millió lakástulajdonos tervez összesen 3000 milliárd forint értékben valamilyen energetikai korszerűsítést – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Hazai Felújítási Hullám című tanulmányában olvasható 2020-as reprezentatív lakossági felmérés eredményeiből.

A kutatás ugyanakkor az elmúlt évek felújításait is vizsgálva azt mutatta, hogy a hazai energetikai felújítások döntő része csak részleges felújítás, ami energetikai tervezés nélkül készül el, így több mint a fele nem is jár érdemi energiamegtakarítással. Emiatt az elmúlt 5 évben gyakorlatilag ezermilliárdokat pazaroltunk el úgy, hogy alig csökkentek az épületekhez köthető kibocsátások és az energiafogyasztás.

Részben a hosszútávú gondolkodás, a mindenki által könnyen elérhető szakértelem és az anyagi források hiányára vezethető vissza a felújítások két fontos jellemzője:

1. Magyarországon az energetikai felújítások többsége nem tervezett, hanem „reaktív” esemény, vagy hívhatjuk tűzoltásnak is: végérvényesen elromlik a kazán, és újat kell venni; omlik a vakolat, és le akarjuk festeni, de akkor már le is szigeteljük; már annyira rosszul zár az ablak, hogy behúz a hideg, és muszáj kicserélni.

Ilyenkor a fő szempont sajnos nem az energiamegtakarítás, hanem a gyorsaság és az olcsóság: a lényeg, hogy működjön.

2. Emellett a felújítás szó alapvetően esztétikai felújítást jelent (festés, falak áthelyezése, új beépített bútorok), és kevesebben gondolkoznak kifejezetten energiahatékonysági célú fejlesztésekben: ezek inkább a hagyományos felújítások „mellékvágányai”.

A legfontosabb motiváció – és meglepő módon gyarkan az energetikai felújítások kiindulópontja is – az esztétika, azaz hogy az eredmény szép legyen.

Ezt követi szorosan a komfortszint növelése, és harmadik helyen áll az energiamegtakarítás – derült ki egy korábbi, 2020 májusában a RenoHUb projekt keretén belül végzett kutatásból.

Elavult technológiába zárjuk be magunkat, évtizedekre kizárva a kibocsátáscsökkentést

A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítások sajnos a lock-in (vagy bezáródási) hatás „melegágyai”: megvesszük a legolcsóbb, azaz már nagyjából elavult megoldást, és utána ugyanott fogunk tartani, mint azelőtt: nem takarítottunk meg energiát, és a következő 15-20 évben ugyanannyit fogunk költeni havonta rezsire. Ugyanakkor egy rosszul tervezett/kivitelezett, ám így is nyilván költséges felújítás évtizedekre elveszi a lehetőséget egy valódi energiamegtakarítást eredményező felújítás elől.

Ez pedig nemcsak egyéni, tartósan magasabb rezsiszámlát eredményező probléma: a lakóingatlanok az ország teljes energiafelhasználásának 32 százalékát fogyasztják a Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint, és ezzel párhuzamosan a CO2-kibocsátás 36 százalékát adják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. Pusztán ebből a két adatból is látható, hogy a Magyarország által is törvényben vállalt, célul kitűzött klímasemlegesség elérése 2050-ig a lakóépületek energiafogyasztásának csökkentése, azaz energiahatékonysági felújítások (hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés) nélkül nem fog sikerülni. Ehhez kb. évi 100-130 ezer otthon energetikai (mély)felújítására lenne szükség.

Ösztönzők népszerűségi sorrendje: vissza nem térítendő támogatás, ÁFA-kedvezmény, 0%-os hitel, egyablakos ügyintézés, kedvezményes hitel

A felújítási programok tehát megkerülhetetlenek. Ezek egyik legfontosabb eleme nyilván a pénzbeli támogatás, a legnagyobb ösztönzést – ez aligha meglepetés – a vissza nem térítendő támogatás jelenti. Ugyanakkor a kedvezményes hitelekhez képest sokan már fontosabbnak tartják a szakértői támogatást. A felújítások, az energetikai korszerűsítés bonyolultsága a pénzhiány jelentőségével egyenértékű akadályt jelent, amikor valaki belevágna egy egy ilyen beruházásba. Egy felújító az esetek többségében nem tudja magát kiképezni mindenhez értő szakemberré néhány hét vagy hónap alatt, így

a laikusok komoly információhiánnyal és bizonytalansággal küzdenek, ami sokkal nehezebbé és kockázatosabbá teszi a döntéseket.

A RenoHUb projekt keretében végzett piackutatás során a válaszadók által felsorolt félelmek, akadályok szépen egybecsengtek azokkal a frusztrációkkal, amelyektől bármelyikünk elbizonytalanodna egy ilyen felújítás előtt. Nem értünk hozzá, így össze kell vadásznunk a megfelelő szakembereket, ami rengeteg időt és utánajárást jelent. Műszaki tartalmakat és árajánlatokat hasonlítunk össze, amihez megint csak nem ért az emberek többsége. Ezt követi a különböző szereplők koordinálása, időpont egyeztetések, várakozások, majd az ezekből fakadó csúszások vagy rosszul elvégzett munkálatok.

Egy összetettebb energetikai felújítás felér egy komolyabb projektmunkával, és hatalmas kihívás a mindennapi életünk mellett ezt lemenedzselni.

A szakértelem, a tervezés hiányának ugyanakkor komoly ára is van: ha nincs energetikai, műszaki tervezés a folyamat elején, útközben fognak kiderülni a „meglepetések”, amik megdobhatják a költségvetést. Így minél előrébb haladunk a korszerűsítésben, annál inkább hajlamosak vagyunk az olcsóbb megoldást választani, hogy a végső büdzsé ne szálljon el, ez pedig ismét a lock-in hatás veszélyeit erősíti.

A megoldás: az egyablakos irodahálózat

Egy felújítási projekt nyilván a világ minden részén hasonló kihívásokat jelent, a szakértelem hiányából fakadó nehézségek leküzdésére pedig nemzetközi tapasztalatok szerint az egyik legjobb megoldás az úgynevezett one-stop-shop (OSS), amit magyarul egyablakos felújítási tanácsadó irodának fordíthatunk. Egy ilyen irodában olyan emberek ülnek és várják a felújítani vágyókat, akik nemcsak a korszerűsítések szakmai és anyagi részéhez értenek, de képesek erről közérthetően beszélni, és tisztában vannak vele, min megy keresztül egy átlagos felújító.

Egy helyen adnak át minden szükséges információt a felújításokhoz a tervezéstől a pénzügyi lehetőségeken át a kivitelezők kiválasztásáig és a megkapott munka ellenőrzésig, így a felújítók sokkal magabiztosabban tudnak belevágni a folyamatba. Miután szakértőkkel egyeztettek, jobban értik, mit szeretnének, tanácsot kapnak, mire figyeljenek, a zsebükben pedig ott lapul egy megbízható tervező energetikus, a kivitelezők és az egyablakos iroda operátorának telefonszáma. Ebben az esetben

sokkal magasabb az esély arra, hogy az egész folyamat a kívánt mederben halad, és egy igazán hatékony otthon lesz a végeredmény, elégedett lakókkal és komoly energiamegtakarítással.

De ha valaki még így is túl nagy falatnak tartja, hogy egyedül vágjon bele egy mélyfelújításba, általában különböző csomagárakon az egyablakos irodák azt is vállalják, hogy teljesen önállóan lemenedzselik az egész folyamatot, miután egyeztették az igényeket, elképzeléseket és a lehetőségeket.

Ebben az esetben a lakás- vagy háztulajdonos teljesen hátradőlhet: minden terhet levettek a válláról, ami lehetséges, és az irodának adott díjat valószínűleg méltányosnak fogja tartani a megspórolt idő és idegeskedés kiváltására – akik dolgoztak már jó generálkivitelezővel, itt valószínűleg hevesen bólogatnak. Ezzel a szolgáltatással pedig nemcsak az energetikai felújítások minősége, de a mennyisége is tovább nőhet, hiszen a legtöbb korszerűsítéssel kapcsolatos félelem méregfogát húzza ki ez a megoldás.

A már említett 2020-as reprezentatív felmérésből az derült ki, hogy lakossági oldalról nagy igény volna ilyen irodákra. Olyannyira, hogy

ha ingyenes egyablakos szakértői műszaki és pénzügyi tanácsadás állna a rendelkezésükre, a következő öt évben félmillió olyan háztartás vágna bele energetikai felújításba, akik ezt a jelenlegi körülmények között nem tervezték.

Meglepő módon az egyablakos irodák még a kedvező kamatozású piaci hitelnél is népszerűbb segítséget jelentenének: 65%-kal, 200 ezerrel többen kezdenének energetikai felújításba ennek segítségével, mint kedvezményes hitellel. Ez is mutatja, hogy nem csupán a pénz(hiány) az energetikai felújítások fő akadálya.

Milyen lehet az egyablakos tanácsadói iroda?

A nemzetközi gyakorlatban háromféle modellt lehet megkülönböztetni a szolgáltatások mélysége alapján. Az első típusban információkat kaphatunk a felújítás lépéseiről, a termékek kiválasztásáról, a pénzügyi lehetőségekről, és hogy mire figyeljünk oda a tervezés és a kivitelezés során. Ez az iroda inkább csak facilitál, tehát a szükséges lépéseket a felújító teszi meg, cserébe ezek általában ingyenes szolgáltatások. Várhatóan ilyen lesz a Magyar Mérnöki Kamara által újraszervezett, frissen elérhető Nemzeti Energetikusi Hálózat, amely segítségével a lakosság és a kisvállalkozások kaphatnak online vagy személyes tanácsadást az ingyenes energetikai tanácsadó hálózat szakembereitől.

A második modellben az egyablakos iroda már koordinálja is a folyamatot: segíti a kapcsolatfelvételt a szükséges szakemberekkel, végigköveti a felújítási folyamatot, letölthető sablondokumentumokkal áll rendelkezésre, segít a pénzügyi lehetőségek megtalálásában és a pályázásban. Így a felújítók tényleg úgy érezhetik, valaki fogja a kezüket, valakihez mindig lehet fordulni a kérdéseikkel, szakértői véleményekre és tanácsokra támaszkodhatnak, de megvan az a szabadságuk is, hogy bármikor a saját elképzelésük után menjenek.

Egy ilyen rendszerű irodahálózat éppen kialakítás alatt áll a RenoHUb projekt keretében, melyben a MEHI is részt vesz. A RenoPont egy igazán összetett online platform (internetes tudástár) és fizikai irodák segítségével tervezi segíteni a felújítókat: a családi ház- és lakástulajdonosokat, illetve a közös képviselőket egyaránt. Az első iroda tesztüzeme Nagykanizsán el is indult, a második, budapesti iroda és az online platform működése idén várható. A projekt célja, hogy egy több irodából álló, országosan elérhető hálózat jöjjön létre, ahol hasznos anyagok és hozzáértő szakemberek segítenek majd könnyebbé, kiszámíthatóbbá tenni az energetikai felújításokat, miközben biztosítják a minőségi eredményeket.

A harmadik irodatípus már teljes körű lebonyolítást vállal, amely különböző csomagokban érhető el, és amely kiválasztása és az igények egyeztetése után az iroda szerződést köt a felújítóval, majd önállóan, kulcsrakészen levezényli a felújítási folyamatot az energetikai felméréstől a kivitelezők megbízásán és a finanszírozás biztosításán át a minőségellenőrzésig. Ez tehát a felújítók számára a legkényelmesebb és legbiztonságosabb megoldás, amely fix költségért cserében nyugalmat, kiszámíthatóságot és megbízhatóságot kínál a felújított otthon mellé.

Erre a típusra egy évek óta működő, rendkívül sikeres példa a holland REIMARKT, ahol már több mint 4000 lakásfelújításon vannak túl. Az évek alatt hihetetlen mértékben leegyszerűsítették az általuk menedzselt felújítások menetét, beleértve az egyeztetést a leendő felújítókkal is: a lehetőségeket különböző felújítási csomagokba „dobozolták”, melyeket alapvetően nem épülettípusokra, hanem élethelyzetekre szabtak, például friss családoknak, akik meleg és biztonságos otthonra vágynak, vagy időseknek, akik egyszerűen kezelhető és akadálymentes otthont szeretnének. Hozzáállásuk és módszerük rendkívül egyszerűvé, kezelhetővé és felhasználóbaráttá teszi az energetikai korszerűsítést, így igen népszerű Hollandiában.

Az egyablakos rendszer szükséges, de nem elégséges

Az egyablakos rendszerek számos megoldást adhatnak a felújításokkal kapcsolatos félelmekkel, akadályokkal kapcsolatban, azonban sikerük, ha a külföldi példákat vizsgáljuk, általában sokszereplős együttműködés eredménye. A legnagyobb hatást, a valódi felújítási hullámot azok a kezdeményezések tudják elérni, amelyek mögött átfogó szakpolitikai célok állnak, amelyek egymást támogatják.:

  1. Határozott és jól kommunikált állami célkitűzés legyen a lakóépületek energetikai (mély)felújítása, el kell indulnia egy szemléletformálásnak az energetikai felújítások prioritásával kapcsolatban.
  2. Ehhez célzott, kiszámíthatóan és egyszerűen igénybe vehető támogatásoknak kell rendelkezésre állniuk.
  3. Legyenek együttműködő, finanszírozó bankok, akik üzleti lehetőséget láthatnak az egyablakos rendszerekben, így a támogatásokat speciálisan erre a célra létrehozott pénzügyi termékekkel (pl. kedvezményes, zöld hitelek) kiegészítik.
  4. Legyen biztosítva a felújítások kivitelezői háttere, azaz rendkívül fontos a szakemberképzés, a szakemberhiány mielőbbi kezelése, valamint
  5. ezzel és a többi fent említett problémával szoros összefüggésben kezelni kell azt a sajnálatos helyzetet, hogy az időszakos túlkereslet és a szakemberhiány felhajtja az építőipari szolgáltatások árait, így nem jut el a különböző támogatások által kínált árelőny a fogyasztókhoz. A kiszámíthatatlan, kampányszerű támogatási programok következményei többek között a gyorsan kimerülő támogatások, a kapkodva összerakott, átgondolatlan tervek (pályázatok), és a hirtelen keresletnövekedés miatti hihetetlen áremelkedések az építőiparban.

Legalább a fentiekre mindenképpen szükség lenne ahhoz, hogy Magyarországon is olyan sikeresen tudjanak működni az egyablakos energetikai felújítási tanácsadó irodák, mint külföldön, és esélyünk legyen arra, hogy megvalósuljon az évi 130 ezer lakóépület energetikai felújítása, amely a hazai klímasemlegességhez szükséges.

A cikk a Magyar Energiahatékonysági Intézet Hazai Felújítási Hullám c. tanulmánya alapján készült, aminek az elkészítésében a szerző is részt vett.

Forrás: masfelfok.hu
Fotóillusztráció: Jean-Paul Jandrain / Pixabay

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.